William Hanna és Joseph Barbera összesen 114 epizódot készített 1940 és 1957 között az MGM stúdió animációs részlegénél Hollywoodban, Kaliforniában. 1957-ben az MGM bezárta az animációs részlegét, azzal a jelmondattal, hogy az ismétlések ugyanannyi jövedelmet hoznak, mint az újonnan készítettek. 1960-ban az MGM stúdió arra a döntésre jutott, hogy mégis folytatni kellene a sorozatot, ezért Joe Vogel (akit a döntés miatt később kirúgtak) ötlete alapján újabb 13 Tom és Jerry epizódok készültek a Rembrandt Films gondozásában, Csehszlovákiában, Gene Deitch vezetésével. Ekkor a producer William L. Snyder és a zeneszerző Steven Konichek (eredeti nyelven ©těpán Koníček) volt. (Érdekesség, hogy a stáb tagjainak neveit angolosították, nehogy valaki kommunistának higgye őket.) Az újabb epizódok 1963-tól ismét Hollywoodban készültek, Chuck Jones vezetésével 1967-ig. Chuck Jones 30 évig dolgozott a Warner Bros. animációs részlegénél, ahol a Bolondos dallamok rendezője volt. Ekkor Jones mellett dolgozó animátorok is otthagyták a Warner Bros.-t, és megalapították a Sib Tower 12 stúdiót (aminek a neve 1964-ben MGM Animation/Visual Arts lett), ahol a Tom és Jerry sorozatot folytatták. Jones összesen 34 részt készített, s ezen részek színvonala megközelítette az eredeti Hanna és Barbera által készített részekét. A Tom és Jerry később újra megjelent a televízióban az 1970-es, '80-as és '90-es években új részekkel, Joseph Barberának, William Hannának és a Filmation Studios-nak köszönhetően. Jelenleg a Warner Bros. rendelkezik a Tom és Jerry jogaival, és készíti a Tom and Jerry Tales-t, amelyet az Egyesült Államokbeli The CW csatornán sugároznak. A Tom és Jerry sorozat születése Rudolf Isingnak köszönhető, aki az első, az "Elbocsátás (Puss gets the boot)" című epizód producere volt. Eredetileg Ising a két rajzfilmfigurát Jaspernek, és Jinxnek nevezte el, többször hallhatni, hogy a macskát eltartó asszony rászól: "Jasper?! Jasper! Mm-hmm... that no-good cat!" - azaz - "Jasper?! Jasper! Mm-hmm... az a mihaszna macska!" Az epizódok középpontjában rendszerint Tomnak Jerry elfogására irányuló sikertelen kísérletei állnak. Tom a legtöbbször nem is akarja megenni Jerry-t és néhány részben a páros valójában egészen jól kijön egymással, így az ellenségeskedés hátterében valószínűleg csak a hagyományos macska-egér ellentét áll. Az egyes epizódok a bennük megjelenő erőszakról is híresek; ám egy rész sem tartalmaz véres jeleneteket, és ezek a részek is inkább humorosak, mint durvák - a sajátos képi humor és zene hatására. A háttérzene szintén fontos szerepet tölt be a részek alatt, kihangsúlyozza a cselekményt és érzelmeket is kölcsönöz az egyes jeleneteknek. A zenei rendező, Scott Bradley összetett műveket alkotott, amelyek a jazz, a klasszikus zene és a korabeli popzene elemeit ötvözik. Általánosságban elmondható, hogy nem fordul elő szöveg a rajzfilmben, leszámítva néhány epizódot; a Tom és Jerry közötti dialógusok főleg felordításokból és felkacagásokból állnak, amelyet gyakran trombita, vagy más hasonló hangszer szólaltat meg.

köszönet: wikipédia