Volt egyszer egy szép királylány, Hófehérke, akit mostohaanyja, a királynő nevelt. A rendkívül hiú uralkodó minden nap megkérdezte a varázstükrét, ki a legszebb a világon, s egy napon azt a választ kapta: Hófehérke. A királynő erre megparancsolta udvari vadászának, hogy ölje meg Hófehérkét, s vigye el neki a lány szívét. A vadász azonban megkönyörült Hófehérkén, s nem bántotta. Hófehérke az erdőben sétálva rábukkant a hét törpe házára, amelyet alaposan kitakarított, majd vacsorát is főzött. A hazatérő törpék értetlenül fogadták a történteket, végül azonban megtalálták Hófehérkét, akinek megengedték, hogy náluk maradjon. A királynő eközben újra varázstükréhez fordult, amely elárulta neki, hogy Hófehérke még mindig él, s továbbra is ő a legszebb. Erre a királynő vénasszonnyá változott, s mérgezett almát készített, másnap pedig megjelent Hófehérkénél, hogy rávegye, fogyassza el. A gonosz terv sikerrel járt, Hófehérke holtan esett össze. Látva mindezt a törpék, felkergették a királynőt egy hegy tetejére, akibe belecsapott a villám, s lezuhant. Hófehérkét üvegkoporsóba tették, hogy szépsége örökké látható maradjon. Megjelent azonban a királyfi, Hófehérke szerelme, s egy utolsó csókot lehelt kedvese ajkára, aki ettől felébredt. Ettől fogva boldogan éltek, míg meg nem haltak.

köszönet: wikipédia